… és akkor vasfüggöny ereszkedett le Európában

Cabe

Mi is az a vasfüggöny? Erre a kérdésre, egy boldogabb világban, minden bizonnyal az lenne a válasz, hogy egy színháztechnikai berendezés, mely a nézőteret és a színpadot választja el egymástól, tűzbiztosan. Hajdan gyakran fordultak elő színpadi tüzek, a vasfüggöny volt hivatva megakadályozni, hogy átterjedjen a nézőtérre.

Alig ért véget a második világháború, és az egykori szövetségesek máris szembe kerültek egymással, pedig Jaltában olyan szépen megegyeztek a világ, Európa felosztásáról.

Az Egyesült Államokban addig csak „Joe bácsiként” emlegették Sztálint és a sajtóban igyekeztek kedves, joviális nagybácsiként beállítani, aki mindent megtesz, hogy a közös ellenséget leverjék. Aztán kiderült, hogy ez nem egészen igaz…

Véget ért a világégés és nagyon gyorsan világossá vált, „Joe bácsi”, hogy képzeli a világ újrafelosztását. A szovjet érdekszférába került államokban – pechükre, ezek lettek a későbbi „szocialista” országok – sorra juttatta hatalomra hű vazallusait, a kommunista pártokat.

És Európa kettészakadt.

Winston Churchill, akinek nem kevés része volt a háborús győzelemben, már nem kellett Nagy-Britanniának. A háború utáni első választásokat elvesztette – a következőt viszont újra megnyerte -, de legalább volt ideje átugrani Amerikába. Körútja során, 1946. március 5-én, Fultonban elmondott egy híressé vált beszédet, ebben szerepelt először a vasfüggöny kifejezés. Akkor még csak képletesen… Tán maga sem gondolta, hogy a vasfüggöny ilyen hamar kézzelfogható valósággá válik

 A baltikumi Stettintől az Adriánál levő Triesztig vasfüggöny ereszkedett le, a kontinens teljes szélességében. E vonal mögött van Közép- és Kelet-Európa ősi államainak összes fővárosa. Varsó, Berlin, Prága, Budapest, Belgrád, Bukarest és Szófia, mindezen híres városok, környező népességükkel abban fekszenek, amelyet szovjet szférának kell neveznem, és így vagy amúgy, de mind ki van téve nem csupán a szovjet befolyásnak, de egy igen erős és egyes esetekben fokozódó mértékű moszkvai irányításnak is.

Magyarország már megint a bot kellemetlenebbik végén találta magát. A két világhatalom közötti ütközőzónában, és, hogy még rosszabb legyen helyzet: annak is a szovjet érdekeltségű részében.

A Szovjetuniónak sosem voltak gyarmatai, elvégre nem holmi Coca-Cola-mámorban fetrengő, gaz imperialisták országa volt. Csak az ideológiát, a világforradalmat exportálták olyan alaposan, hogy a jobb sorsra érdemes, sokat szenvedett kelet- és középeurópai országokban sorra kerültek hatalomra a kommunista pártok. Ja, kérem, labancok, idegen hatalmat szolgálók mindig és mindenhol akadtak. Mit érdekelte őket a hazájuk sorsa? A lényeg a hatalom. A saját hatalmuk…

A fő érv a vasfüggöny mellett a védekezés, a biztonság volt. Kell ez a sokhelyütt aknazárral is megtámogatott drótakadály, mert bármikor jöhetnek a kapitalista agresszorok és akkor, jaj, mi lesz…

Másik, nem sokat emlegetett, de legalább ennyire fontos funkciója is volt a vasfüggönynek. Ne csak be, de ki se juthasson senki. A „béketábor” hajdani vezetőiről sok mindent el lehet – és olykor kell is –mondani, egy dolog azonban bizonyos. nem voltak teljesen ütődöttek. Gyorsan felfogták, hogy ha uralkodni akarnak, ahhoz elsősorban alattvalókra van szükség. De ha nyitva maradnak a határok, ha könnyen átjárhatók, ki marad ott nekik, akit diadalmasan vezethetnek a lenini úton?

A jobbágyot újra a röghöz kell kötni, akár erővel is, hogy eszébe se jusson valami olyan ostobaság, mint a szabad költözés joga. Mert képes lenne emigrálni, vagy - ahogy akkoriban emlegették - disszidálni, ha úgy adódik. Persze, nem mindenki hagyná oda a hazáját, de mint egy későbbi kisebb kilengés – ők „1956-os ellenforradalomként” emlegették – után kiderült, nagyon is sokan választanák az életet inkább odaát, a szabadnak vélt világban.

Mint egy falat kenyér, úgy kellett az a vasfüggöny a kommunista diktátoroknak… És meg is építették Lenin, meg Sztálin generalisszimusz nagyobb dicsőségére.

„Köszönjük”!

Forrás: Wikipédia;

Kép: Tiki-toki.com

http://paprika.blogstar.hu/./pages/paprika/contents/blog/35415/pics/lead_800x600.jpg
Fősodor,Kupakői históriák,Tán történelem
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?