A Nobel-díjas titkosügynök

Cabe

Szent-Györgyi Albert a Nobel-díjas tudós 1943. február 7-én érkezett meg Törökországba, hogy puhatolózó tárgyalásokat folytasson a szövetségesekkel a háborúból való kiugrás lehetőségeiről.

Magyarországon, az erősen németbarát politikát folytató Bárdossy Lászlót még előző év márciusában lemondatták. A helyét átvevő Kállay Miklós bár sokat szónokolt a diadalmas német hadsereg biztos győzelméről, titokban folyamatosan kereste a lehetőséget a szövetségesekkel való kapcsolatfelvételre, egyezkedésre. Ez különösen aktuális lett, mikor sorra érkeztek a kedvezőtlen hírek a frontról. 1943 januárjában a Donnál harcoló 2. Magyar Hadsereg gyakorlatilag szétesett. Az összeomlást okozó orosz gőzhengert pedig sem a német, sem a velük szövetséges többi erő sem tudta megállítani.

Horthy Miklós kormányzó utasítására Kállay felvette a kapcsolatot a nyugati szövetségesekkel és összehozott velük egy találkozót Isztambulban, ahol puhatolózni akartak a háborúból való kiugrás lehetőségeiről.

És itt jött Szent-Györgyi Albert a képbe. A világhírű tudóssal - aki közismert volt háborúellenes és kicsit sem németbarát érzelmeiről, akinek jó kapcsolatai voltak az ellenzékkel – talán könnyebben szót értenek a britek.

Szent-Györgyi vállalta a nem csekély veszéllyel járó megbízatást. Sohasem volt az a tipikus szobatudós, aki a tudomány elefántcsonttornyába zárkózva nem vesz tudomást a világ dolgairól. Ha politikai kérdésekben nem tetszett neki valami, nemigen rejtette véka alá a véleményét. És – ami azt illeti – elég „vagány” is volt ehhez a feladathoz, szerette a gyors autókat, motorral túrázott, megfordult a kaszinókban, kártyatermekben. Ideális jelöltnek bizonyult, mert nem csak a kormányrészről bíztak meg benne, de az akkori ellenzéki pártok is elfogadták, hogy ő legyen a közvetítő. Ráadásul, hogy épp ő ment tárgyalni, az biztosítékot jelenthetett a szövetségesek számára, hogy nem a Magyarországon fennálló rendszer valamiféle átmentési kísérletéről van szó, hanem valóban komoly a kiugrási szándék.

Maga így írt az „úti előkészületeiről”:

Gyorsított oktatásban volt részem, ahol megtanítottak a konspirációs alapszabályokra, a rádiótelepítésre, a titkosírásra, a morzejelekre stb. De én ezekhez borzasztóan ügyetlen voltam. Amikor megérkeztem Isztambulba, a német titkosszolgálat rögtön rámállt, és így utólag visszagondolva, ők jobban tudták, hogy mit csinálok, hová megyek, kivel beszélek, mint én. Szóval lehet, hogy bizonyos fokig rajtam múlt, hogy nem sikerült. De ez is marhaság volt. Miért egy tudós tudta volna azt, amit ...

A jól működő német titkosszolgálatnak ezúttal igazán nem volt nehéz dolga. Edvard Beneš, az emigráns csehszlovák kormány vezetője a londoni rádióban nyíltan beszélt a magyarok békepróbálkozásairól. Természetesen erre meg is volt a maga jó oka: ő nagyon szerette volna országát ismét a győztesek, míg Magyarországot a vesztesek oldalán látni. Hátha egy újabb Trianon következne akkor a háború után…

Szent-Györgyi Albert a maga részéről mindent megtett a britekkel folytatott tárgyalásokon, még az USA ankarai nagykövetének is átadta Kállay üzenetét:

Ő[Kállay Miklós] megkért engem, közöljem Mr. Steinhardttal [USA ankarai nagykövete], hogy 1. egyetlen katonát vagy fegyvert sem ad többet Németországnak; 2. ő jelenleg és a jövőben is kiabálni fog a zsidók ellen, de a gyakorlatban nem tesz semmit, és 70 000 menekült zsidót bújtat az országban; 3. jelenleg még nem tud más politikát folytatni, mert ebben az esetben Magyarországot megszállnák a németek, totálisan mozgósítanák a szövetségesek ellen és a zsidókat kiirtanák.

A britek ugyan elfogadták a magyar kormány tárgyalási ajánlatát, de szovjet szövetségesük és a cseh emigráns kihagyásával - a területi problémák felmerülése miatt - nem tehettek semmit. A Kállay-kormányt is meglehetősen bizalmatlanul kezelték, de annál jobb véleménnyel voltak a veszélyes küldetést vállaló tudósról.

Aki, mint a későbbiekben kiderült, feleslegesen vállalta a kockázatot a hazájáért, az angolszászok a tervezett második frontot Normadiában nyitották meg a Balkán helyett. A jaltai tárgyalásokon pedig véglegesen eldőlt, hogy Magyarország a szovjet érdekszférába került…

Forrás: Wikipédia; Hirmagazin.sulinet.hu; Nemzetikonyvtar.hu; Tankonyvtar.hu; Nol.hu;

Kép: Szent-Györgyi Albert motoron

http://paprika.blogstar.hu/./pages/paprika/contents/blog/33733/pics/lead_800x600.jpg
Fősodor,Kupakői históriák,Tán történelem
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?