Két nemzet ápolja emlékét

Cabe

Asbóth Sándor édesanyja nem engedte, hogy bátyja, Lajos után, még egy fia katonai pályára lépjen. Mérnöknek tanult, hogy a szabadságharc alezredese, majd az Egyesült Államok címzetes vezérőrnagya legyen.

Keszthelyen született 1811. december 18-án. Tanulmányait a Felvidéken, a selmecbányai Bányászati Akadémián kezdte meg, majd Pesten folytatta, az Institutum Geometricumban.

Előbb a Budai Főépítészeti Hivatalban dolgozott, majd 1844-től Temesváron folytatta munkáját, ahol a hivatal vezetője lett. Részt vett Széchenyi Lánchídjának építésében is.

És jött a szabadságharc…

1848 nyarán lépett be a honvédségbe, december 9-től pedig már, mint vezérkari százados szolgált Vetter Antal tábornok törzsénél. 1849. január 31-én bízták meg a komáromi vár erődítési munkálatainak vezetésével. Hogy itt milyen eredményesen dolgozott, arról Klapka György, Komárom későbbi hős védője tudna mesélni… 1849 júliusában nevezték ki alezredesnek s lett Kossuth kormányzói hivatalának katonai osztályának vezetője.

Mikor Kossuth Lajos a világosi fegyverletétel után török földre menekült, Asbóth, mint a szárnysegédje tartott vele. Amerikában már megelőzte Kossuthot, ő volt a kormányzó érkezésének előkészítője.

Akkoriban még hittek abban, hogy egy kedvezőbb európai politikai helyzet esetén újrakezdhető a forradalom, ezért két katonai céget is alapított az USÁ-ban, egy fegyvergyártót és egy szíjgyártót. A vállalkozások nem mentek valami fényesen, Asbóth partnere meglépett és a kasszát se felejtette magával vinni…

Ezután New York városánál vállalt munkát. Részt vett a Central Park tervezésében, és ha a new yorkiak manapság nyári kánikulában szidják az áttüzesedett aszfaltot, a legtöbbször nem is tudják, hogy Asbóth alkalmazott először a városban bitumenaszfaltot járdaburkolatként. A békés tervezőmunka azonban nem tartott sokáig, ismét közbeszólt a történelem. Azaz, inkább a háború. Az amerikai polgárháború.

Asbóth – sok hajdani magyar honvédhez hasonlón – az északiak sorait erősítette. A new yorki kormányzó bízta meg egy önkéntes ezred szervezésével. Talán katonának, mérnöknek jobb volt, szervezőnek, mert ezt a feladatot nem sikerült teljesítenie. Ezredesként lett John C. Frémont tábornok floridai hadseregének vezérkari főnöke. Frémont már 1851 szeptemberében dandártábornokká nevezte ki, de ezt a kongresszus csak 1862 márciusában hagyta jóvá. Nem mintha politikusok fejbólintása sokat számított volna, addig is dandárparancsnoki teendőket látott el…

Kitüntette magát a Missouri és Kentucky államban folyó harcokban. A pea ridgei ütközetben megsebesült, de már másnap lóra ült és újra ott volt emberei élén. Talán ez hatotta meg a kongresszusiakat, hogy végre hivatalosan isjóváhagyják a kinevezését. 1863. november 9-én lett a nyugat-floridai Pensacola körzet katonai parancsnoka. Számos színes alakulat és sok hajdani magyar honvéd harcolt az irányítása alatt.

Az 1864. szeptember 27-én a mariannai csatában, ahogy egy régi huszárhoz illik, maga vezette az északi lovasságát. De a déliek is bátor emberek voltak… Ráadásul átkozott jó lövészek is. Kétszer is eltalálta a tábornokot, az egyik golyó a bal karját roncsolta szét – ez később is majdnem teljesen béna maradt -, a másik lövés az arcán sebezte meg. Helyét a csapatok élén egy másik magyar, Zsulavszky László vette át.

Amint egészségi állapota megengedte, visszatért a seregbe, 1865. március 13-án léptették elő címzetes vezérőrnaggyá. Szép ajándék lehetett a magyar március 15-e 17. évfordulójára…

A polgárháború után diplomáciai szolgálatba lépett, 1866-ban lett az USA uruguayi és argentínai nagykövete. Itt derült ki, hogy a diplomáciai pályán is megállja a helyét, fegyverszünet eszközölt ki az akkori nagy dél-amerikai háborúban, a Hármas szövetség háborújában, Paraguay, Argentína, Brazília és Uruguay között.

De az a mariannai sebesülés…

Sok szenvedés után végül is az okozta halálát. 1868. január 24-én hunyt el. Buenos Airesben, a régi angol katonai temetőben temették el, sírjánál az akkori argentin köztársasági elnökmondott búcsúztatót. Hamvait 1990-ben szállították át az USÁ-ba, hogy az arlingtoni katonai temetőben helyezzék örök nyugalomra a magyar-amerikai hős hamvait.

Forrás: Wikipédia; Mult-kor.hu; Zaol.hu; 

http://paprika.blogstar.hu/./pages/paprika/contents/blog/33304/pics/lead_800x600.jpg
Fősodor,Kupakői históriák,Tán történelem
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?