A "szavatartó" kölyök-király

Cabe

Négy hónappal apja halála után született és még csak három hónapos volt, mikor magyar királlyá koronázták. V. László magyar király neve és emlékezete szétválaszthatatlanul összekapcsolódik Hunyadi Lászlóéval…

V. László 1440. február 22-én született az első Habsburg királyunk, Albert fiaként. Édesanyja, Luxemburgi Erzsébet előrelátóan már csecsemőként, 1440. május 15-én megkoronáztatta, ugyanis a magyar rendek inkább Jagelló Ulászlót szerették volna a trónon látni. A koronázás egyébként teljesen törvényes volt, mindenben megfelelt az akkori szokásjognak, tehát Székesfehérvárott, a magyar Szent Koronával és Szécsi Dénes, az akkori esztergomi érsek közreműködésével történt.

A helyzet fokozása érdekében azért a trónkövetelő Ulászló is megkoronáztatta magát, 1440. július 17-én, Szintén Székesfehérváron, szintén Szécsi Dénessel – akit mellesleg mindenféle vidám fenyegetésekkel vettek rá a ceremóniára -, de nem a Szent Koronával, hanem egy, Szent István ereklyetartójáról leszerelt koronával. Ez tehát nem számított törvényesnek, de ez senkit nem akadályozott meg abban, hogy a két király hívei polgárháborút kezdjenek. Felmerült ugyan az az ötlet, hogy Ulászló vegye feleségül Albert özvegyét és így egy huszárvágással megoldódott volna a vita, de ez Luxemburgi Erzsébet ellenállásán megbukott.

A polgárháború - amire rettentő nagy szüksége volt az országnak, hiszen csak egy hódításra kész világbirodalom, a török, mozgolódott a határoknál – békésen folydogált és közben megkötött béke ellenére, csak Ulászló halálával ért véget. 1444. november 10-én, a szomorú emlékezetű várnai csatában elesett a király. Hunyadi János kevés vesztett csatáinak egyike volt ez… Bár az is tagadhatatlan, ezúttal Ulászló számított a főparancsnoknak.

Ezután úgy tűnt, helyrezökkennek a dolgok. Magyarországnak immár csak egy királya volt, amit mindenki el is fogadott. De rögtön felmerült következő hézag, a mind nagyobb hatalomra szert tevő Hunyadiak és a Cillei Ulrik vezette nemesi csoport közötti ellentét. Az országot a gyermek király helyett Hunyadi János kormányozta, a kis király III. Frigyes német-római császár – szintén Habsburg – udvarában ragadt. Anyja menedéket keresve küldte oda a belháború idején, de III. Frigyes, szinte fogolyként, maga mellett tartotta a vész elmúltával is.

Magyar kézre a szerencsétlen sorsú gyerek csak akkor került, mikor az alsó- és felső-ausztriai rendek, a magyar rendek, amelyekhez csatlakoztak a cseh és morva rendek megszorongatták Frigyest. Bécsújhelyen a szelíd rábeszélésnek, valamint az őt bekerítő tizenhatezres osztrák és cseh seregnek engedve átadta a még ekkor is csak 13 éves királyt Cillei Ulriknak. Csöbörből vödörbe – mondhatnánk.

Cillei ugyan nem rabként tartotta a királyt, éppen ellenkezőleg, etette, itatta, minden földi jóval ellátta, minden igényét kielégítette, csak, hogy eszébe jusson az ő szándékai ellen cselekedni. A kiújuló ellenségeskedés megelőzésére a magyar főurak javaslatára Hunyadi Mátyás, mintegy túszként Prágába kerül, Cillei leánya Erzsébet pedig Vajdahunyad várába, azzal az elképzeléssel, hogy később összeházasítják őket, s ha két család egyesül nem lesz értelme a továbbiakban az ellenségeskedésnek. Ez a nagyszerű ötlet azon az apróságon bukott meg, hogy Cillei Erzsébet Vajdahunyadon hamarosan, megbetegedett és meghalt.

V. László 1455 februárjában rövid látogatásra érkezik Budára, de mivel nem tetszik neki a hely, meg a fogadtatás, májusban már vissza is tér Bécsbe. Nem sokkal ezután, a világraszóló nándorfehérvári diadalt követő pestisjárványban, augusztus 11-én meghal Hunyadi János. A királyt mindenben irányító Cillei Ulrik eléri, hogy helyette az 1456. októberi futaki országgyűlésen őt válasszák Magyarország kormányzójává. Hunyadi László, aki immár a Hunyadi család feje és a párt vezetője viszont elérte, hogy az apja által kezelt királyi vagyonról nem kellett elszámolnia, de megígérte, hogy Nándorfehérvárat átadja a királynak.

V. László 4000 fegyveressel és Cillei Ulrikkal, 1456. november 8-án érkezett me g Nándorfehérvárra. Hunyadi László élt a gyanúperrel, hogy ekkora sereggel nem szokás látogatóba menni és ezért csak a királyt, Cilleit és néhány kisérőjüket engedte be a várba. Ott viszont térden állva nyújtotta át a királynak a vár kulcsit…

És eljött a másnap, a végzetes november kilencedike. A király reggel misére ment, Cillei Ulrik pedig Hunyadi Lászlóhoz, eleget téve a meghívásának. Az ifjú Hunyadi Cillei szemére hányta mesterkedéseit, hogy bábot csinált a királyból, hogy továbbra is áskálódik a Hunyadiak ellen. Szó szót követett, aztán jöttek a keményebb érvek is. A feljegyzések szerint először Cillei rántott kardot és vágott Hunyadi László felé. Az puszta kézzel védekezett, gyűrűjén elcsúszott a kard, csak a kezét sebezte meg.

A csatazajra Hunyadi-hívek rontottak a szobába és levágták Cilleit.

V. László miután megtudta a történteket, büntetlenséget igért Hunyadi Lászlónak, valamint azt, hogy megkapja apja valamennyi tisztségét. Ha pártatlan szemmel nézzük, nem is igen tehetett mást, ott ült a Hunyadiak várában, katonákkal körülvéve, az ő serege meg a váron kívül…

Második ígéretét hazatérőben tette, Szilágyi Erzsébetnek. Temesváron találkozott a nagyasszonnyal. Az ő kérlelésének ismét csak tanácsos volt engednie. Itt is ígéretet tett, hogy a két Hunyadi fiún nem áll bosszút.

A többi már, ahogy mondani szokás: történelem.

A tőrbe csalt Hunyadi Lászlót 1457. március 16-án fejeztette le a szavatartó V. László. A legendák szerint csak a hóhér harmadik csapása ölte meg. Mátyást, a fiatalabb fiút magával vitte Bécsbe, majd onnan Prágába, ahonnan igencsak nehezen szabadulhatott a későbbi nagy magyar király.

V. László történetéből Arany János verset írt, Erkel Ferenc, Egressy Béni librettójával pedig operát. Pedig nem is volt valami nagy király… Csak egy szerencsétlen kissrác, a politika meg a történelem játékszere…

 Források: Wikipédia; Szalay József-Baróti Lajos: A magyar nemzet története

Kép: V. László menyasszonyával, Valois Magdolna francia hercegnővel, eljegyzési portré (Wikipédia)

http://paprika.blogstar.hu/./pages/paprika/contents/blog/31939/pics/lead_800x600.jpg
Fősodor,Kupakői históriák,Tán történelem
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?