Nem sikerült kiugrani a Nagy háborúból

Cabe

1916. november 21-én elhunyt Ferenc József, az Osztrák-Magyar Monarchia uralkodója. Mivel az eredetileg kijelölt trónörökös, Ferenc Ferdinánd 1914. június 28-án merénylet áldozata lett, a trón Károly főhercegre maradt.

IV. Károly magyar király – I. Károly néven osztrák császár – sorsa iskolapéldája lehetne annak, mikor egy különben derék, kiváló ember olyan helyzetben kerül, amire nem igazán alkalmas. Ferenc Ferdinánd már 1896-tól a monarchia trónörökösének számított, készült az uralkodásra. De a szarajevói merénylet és Ferenc Ferdinánd halála után a „B” változat lépett életbe, az örökösödési sorban következő Károly főherceg került a monarchia élére. Ez talán, békés időkben nem lett volna akkora gond, de uralkodása kezdetében birodalma épp a világtörténelem addigi legnagyobb háborúját vívta. Ráadásul a birodalom maga is minden eresztékében recsegett-ropogott, a politikai és katonai problémákhoz még hozzá jöttek a soknemzetiségű birodalmat feszítő társadalmi gondok is.

Már uralkodása kezdetétől a békére törekedett - ez egyenesen következett személyiségéből, gondolkodásmódjából -, de nem talált partnerre az antantban. Ott már készen voltak a tervek… A tervek Ausztria-Magyarország szétdarabolására. Elvégre „hű” szövetségeseiket, jutalomban kellett részesíteniük.

És jött a szerencsétlen Sixtus-ügy. Felesége, Zita királyné fivére Sixtus herceg – aki mellesleg a belga hadseregben szolgált – segítségével vette fel titokban a kapcsolatot a franciákkal a különbéke lehetőségeit keresve. Miután 1918 elején a háborúban a monarchia számára kedvező fordulatok álltak be – fényes sikerek az olasz fronton, az olasz hadsereg szétesése, az oroszok összeomlása az ott kitört novemberi forradalom – a franciák hajlottak is a különbéke megkötésére. De ekkor a németbarát birodalmi külügyminiszter, Czernin gróf nyilvánosságra hozta Clemenceau, a francia miniszterelnök tárgyalási hajlandóságot igazoló levelét. Clemenceau ezzel irgalmatlanul kellemetlen helyzetbe került a saját szövetségesei előtt, elvégre a hátuk mögött paktált az ellenséggel. Bosszút is esküdött. Sajnos, mint azt Trianonban megtudhattuk, átkozottul szavatartó ember volt…

Az esetből Károly sem jött ki jól. Az ügy kipattanása után Vilmos császár magához hívatta és valósággal ordibált vele. Európa egyik legnagyobb hatalmú uralkodója, a monarchia császára pedig tűrte. Az igaz, hogy Vilmos császár akár az apja lehetett volna és Német Birodalom is jóval nagyobb katonai-hatalmi potenciált képviselt, mint a monarchia, de az ő kezében is voltak még aduászok. Ennek ellenére, mint legorombított gyerek, engedelmeskedett.

Ha ez nem lett volna elegendő, még a saját külügyminisztere Czernin gróf is patáliát csapott. A cseh származású gróf szabályosan megzsarolta Károlyt, hogy mondjon le. Zita királyné szerint a férje szívrohamot kapott a veszekedés után és csak azért nem mondott le trónjáról, mert a királyné ekkor még le tudta beszélni róla.

Czernint ugyan menesztették, de ezzel nem oldottak meg semmit. A monarchia számára elszállt az utolsó esély is a háborúból való, időben történő kilépésre. Az már csak hab a tortán, hogy a „derék” Czerninről kiderült, hogy bár a monarchia külügyminisztere volt, mégis összejátszott a németekkel.

Azt, hogy Károly végül is mire lett volna képes a monarchia trónján, milyen magyar király lett volna, sosem tudjuk meg. Hiába próbálta meg egybetartani a monarchiát, a nemzetiségek többsége már – az antant támogatását maga mögött tudva – ki akart szakadni abból. Végül, alig két esztendős uralkodás után, először 1918. november 11-én Ausztriában, majd 13-án Magyarországon is lemondott uralkodói jogairól.

Forrás: Wikipédia

Kép: Középen II. Vilmos német császár, mögötte a kép balszélén IV. Károly (Fortepan 52226, Komlós Péter)

 

http://paprika.blogstar.hu/./pages/paprika/contents/blog/31897/pics/lead_800x600.jpg
Fősodor,Kupakői históriák,Tán történelem
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?