A lejtőn lefelé – Károlyi kikiáltja a népköztársaságot

Cabe

1918. november 16-án az alig több, mint két hete hatalmon lévő, Károlyi Mihály vezette kormány, a Magyar Nemzeti Tanács kikiáltotta a „népköztársaságot”.

Nem, a népköztársaság szó nem volt elírás. A népköztársaság, mint államforma nem a II. világháborút követően merült fel először. A közhiedelemmel ellentétben, Károlyi Mihály és kormánya nem valamilyen demokratikus, polgári köztársaságot szeretett volna megvalósítani. Ők egészen már akkor – még híre-hamva nincs Kun Bélának és bandájának – egészen másban gondolkodtak. Erre ékes bizonyíték az 1918. évi I. sz. néphatározat:

Magyarország Nemzeti Tanácsa a nép akaratából

a következő

NÉPHATÁROZATOT

hozta:

I. CIKK

      Magyarország minden más országtól független és önálló népköztársaság.

II. CIKK

      A népköztársasági alkotmányt új választójog alapján sürgősen egybehívandó alkotmányozó nemzetgyűlés állapítja meg.

      A magyar országgyűlés képviselőháza és főrendiháza feloszlik és megszűnik.

III. CIKK

      Addig, míg az alkotmányozó nemzetgyűlés másként nem határoz, az állami főhatalmat a Károlyi Mihály elnöklete alatt álló népkormány gyakorolja a Magyar Nemzeti Tanács intézőbizottságának támogatásával.

IV. CIKK

      A népkormány alkosson sürgősen néptörvényeket:

      1. az általános, titkos, egyenlő, közvetlen és a nőkre is kiterjedő nemzetgyűlési, törvényhatósági és községi választójogról.

      2. a sajtószabadságról.

      3. a nép esküdtbíráskodásáról.

      4. az egyesülés és gyülekezés szabadságáról.

      5. a földmíves népnek földhöz juttatásáról.

      Ezeket a törvényeket léptesse a népkormány sürgősen életbe és hajtsa végre.

V. CIKK

      Az ezzel ellenkező törvényes rendelkezések hatálya megszűnik, minden egyéb törvényes rendelkezés hatályban marad.

      Budapesten, 1918. évi november hó tizenhatodik napján.

Ez így mind nagyon szép és kétségtelen, hogy bizonyos pontokkal egyet is lehet érteni, mint például az általános választójog, az esküdtbíráskodás, sajtó- és gyülekezési szabadság. De az előzmények ismeretében – és hogy mi következett mindebből – 1918. november 16-át tekinthetjük a magyar történelem egyik fekete napjának.

De mi vezetett idáig?

A Károlyi-kormány 1918. október 31-én, az őszirózsás forradalom napján került hatalomra. Már alapból azzal nyitottak, hogy minden baj és gond okozójának a régi rendszer vezetőit és a „felesleges” háborút állították be. Az általuk feltüzelt katonák elfoglalták a középületeket, meggyilkolták a volt miniszterelnököt, Tisza Istvánt. Károlyiék eredetileg a királyra, IV. Károlyra esküdtek fel, de hamarosan, már november elején felmentést kértek az uralkodónak tett eskü alól. Ezután „népkormányként” a Nemzeti tanácsra tettek esküt. És a gyorsan bővülő, hamarosan több száz fősre dagadó, majd az ezres létszámot is túllépő Magyar Nemzeti Tanács megkezdte „áldásos” működését…

Mely nem tartott sokáig, de legalább hatékonyan és gyorsan vezette az országot a katasztrófák sorozata felé. Ekkor tették meg az első lépéseket Trianon irányába... Alig néhány hónapos "tündöklés" után, 1919. március 21-én Kun Béla és Kunfi Zsigmond vezetésével átvették tőlük a hatalmat a kommunisták, hogy megvalósítsák lázálmukat, a Magyar Tanácsköztársaságot.

Forrás : Wikipédia; Wikisource.org;

Kép: Károlyi Mihály a parlament lépcsőjéről kikiáltja a népköztársaságot. (Wikipédia)

http://paprika.blogstar.hu/./pages/paprika/contents/blog/31741/pics/lead_800x600.jpg
Fősodor,Kupakői históriák,Tán történelem
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?