Összedőlt a világ

Cabe

Összedőlt a világ. Vagy legalábbis visszaforgatták az idő kerekét pár évtizeddel –nagyon így tűnik, ahogy olvasom az amerikai elnökválasztásról szóló cikkeket.

Összedőlt a világ, ez teljesen egyértelmű. Egy demokratikus országban, demokratikusan megválasztott valakit a többség, tudomásom szerint: minden választási csalás nélkül. Ez tűrhetetlen! Tűrhetetlen, mert nem a mi kis liblingünk nyert!

Visszatekerték az időt - ez megint csak világos, mert ifjúságom dalos pacsirtás, napos éveiben volt szép, jó és legfőképpen hasznos, rosszat mondani a frissiben megválasztott amerikai elnökről, bárki lett légyen is az. Csepülni főműsoridőben és túlórában, szakmányban, fizetésért és prémiumért.

Az addig rendben van, hogy mr. Trump egy kókler, nagyjából – tisztelet a kivételnek – mindenki az, aki politikusnak megy. Ezzel kábé akkora újdonságot mondanak, mint azzal, hogy az eső esik, a nap meg süt. És tutira összedőlt a világ, hogy megválasztották. Olvastam olyan cikket, melynek írója az eset kapcsán máris világháborút vizionált. Gondolom, nem juthatott hozzá megfelelő mértékben kedvenc tudatmódosító szeréhez, vagy épp ellenkezőleg, túl sok volt a cuccból. Esetleg egyik sem, magától ilyen, helyből, nekifutás nélkül.

Lövésem sincs kicsoda mr. Trump. Sose jártunk egy kocsmába, kávéházba. Részemről, feltűnően ritkán fordulok meg Amerikában. Őt se láttam még a Franzstadtban kóvályogni. Csak azt tudom róla, amit az interneten írnak, meg a tévében mondanak. Az meg, szerény becslésem szerint 90-95 százalékban szemenszedett marhaság, ócska propaganda és fizetett reklám. Jobb kazánkovácsok és balett táncosok szemében kevesebbet ér, mint a levelibéka szózata, melyet a szúnyogokhoz intéz egy tavaszi hajnalon.

Mr. Trump összevissza beszél és süketségeket mond – hajtogatják folyton. Ez tényleg meglepő és erősen minősíti Trump úr véleményezőit. Úgy látszik, nekik még nem tűnt fel, hogy a politikusi szakma gyakorta jár ezzel a mellékhatással.  Az meg tényleg borzasztó, hogy a pasasnak – mr. Trump – véleménye van. Véleménye, amelyik nem passzol az „elitéhez”.

Ez egy jó szó – mondaná don Fülig Jimmy di Santantonio – ezt megjegyzem.

Az elit… Mitől elit? És mihez képest? Mert jobb helyeken, mint a Svéd Tudományos Akadémia, vagy a kiskunbürgözdi talponálló, marhára nem számít menőnek. De ettől még… Különösen nagymennyiségű csülkös pacal és vörösbor elfogyasztása után, hagymázas álmaikban, ők az elit. Ez tényleg lidércnyomás.

Megértem én, ha valaki mérges, ha nem a csapata nyeri a meccset. Én is utálom, ha kikap a Fradi. Még az is belefér, ha valaki kígyót-békát kiabál az ellenfélre. Csak éppen: nem változtat semmin. Akkor és ott, a másik volt a jobb.

Lövésem sincs milyen elnök lesz mr. Trump. Mint ahogy másoknak se, leszámítva természetesen a hivatásos jövőbelátókat és jövendőmondókat. Egy dolog valószínű, lopni nem nagyon fog, mert már így is annyi pénze, hogy vasvillával kell megforgatnia, be ne penészedjen. Lehet az urat nem szeretni. Mi több, nem is kell szeretni. Egy azonban biztos: most ő az Amerikai Egyesült Államok elnöke. Ez a realitás. Lehet választani: fejeket a homokba, avagy elfogadjuk a tényeket.

Tudom, homokba dugni könnyebb, kényelmesebb és már úgyis olyan jól megszoktuk…

A világnak az ő összedőléséről meg még annyit, ide a végére, hogy már réges-rég megtette. És?

http://paprika.blogstar.hu/./pages/paprika/contents/blog/31601/pics/lead_800x600.jpg
A világ rükvercben,Fősodor,Szatíra
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?