A tiszakécskei tömegmészárlás

Cabe

1956. október 27-én Tiszakécskét is elérte a forradalom. Sajnos. Mert még azon a délelőttön megérkezett a megtorlás is, egy MiG-17-es típusú sugárhajtású repülőgép képében. A légitámadás, melyet békésen ünneplő tömeg ellen hajtottak végre, 17 halálos áldozatot követelt. 110 súlyosan sebesült ember maradt utána vérbe fagyva a helyszínen.

De nézzük az előzményeket.

1956. október 24-én a 66. vadászrepülő hadosztály részére harci riadót rendeltek el a huszonharmadikai eseményekre tekintettel. Október 26-án kerültek a vadászrepülők Gyurkó Lajos vezérőrnagy parancsnoksága alá, aki akkoriban a 3. lövészhadtestet irányította. Ő pedig, az előző napokban több tűzparancsot is adott ki civilek ellen…

Tiszakécskén, október 27-én a polgárok a permetezőgép-gyár előtt gyülekeztek. Onnan vonultak rendezetten Községi Tanács épületével szemben álló országzászlóhoz, ahová körülbelül féltizenkettőre érkeztek meg. Itt tartották a tömeggyűlést, a falu vezetőségének irányítása alatt. Egészen helyre kis ünnepségnek indult, először elénekelték a Szózatot, tájékoztatták a tömeget a budapesti eseményekről. Kifejezték a falu szolidaritását is kifejezték a forradalommal.

Ezután Orosz Zoltán tanácselnök ismertette a tiszakécskei gazdák petícióját, melyben a beszolgáltatás eltörlését sürgették az akkori közellátási minisztertől és követelte az orosz csapatok kivonását, majd mindenkit nyugalomra intett.

 A Nemzeti dal meghallgatása után kezdték néhányan követelni a köznépszerűtlenségnek örvendő adóbegyűjtő kiadását. Az ugyan már elmenekült a faluból, de esetleges atrocitásokat megelőzése, a tömeg megnyugtatása érdekében a gyűlés vezetői a Himnusz eléneklését javasolták.

A Himnusz éneklése közben érkezett meg a egy vadászgép a falu fölé. Akkor még nem sejtette, nem is sejthette senki, Tiszakécskén, hogy ez az akció előtti felderítőrepülés…

A 3. lövészhadtesthez közben bejelentés érkezett telefonon, hogy a faluban a főtéren akasztófát állítottak fel, ott akarják kivégezni a párttitkárt, a tanácselnököt és családjukat. Gyurkó Lajos vezérőrnagy a hír valóságtartalmát nem ellenőrizte. Az információt készpénznek véve, kiadta a parancsot a kivégzések mindenáron való megakadályozására.

Az parancs végrehajtására ketten, Takács Géza és Mészáros László hadnagy pilóták szálltak fel. Mészáros László el sem érte a települést. Repülés közben hibát észlelt a gépén – hogy valóban volt-e hiba, vagy csak az akcióban nem akart részt venni, az források alapján nem dönthető el -, és visszafordult. Takács Géza a falu felett átrepülve sehol sem látott akasztófát – nem láthatott, mert nem is volt -, erről rádión jelentést is tett. Török Béla Vince alezredes, a 66. vadászrepülő hadosztály parancsnoka (1998-ban tett vallomása szerint) erről tájékoztatta Gyurkó Lajos hadtestparancsnokot.

Gyurkó a jelentést semmibe véve, hadbírósággal fenyegetődzve, megerősítte előzőleg kiadott tűzparancsát. Török alezredes Korbély István századoson keresztül továbbította a tűzparancsot az akcióban immár magára maradt gépnek.

A következményeket ismerjük.

17 halálos áldozat, 110 súlyosan sebesült ember.

A tömeg szétszaladt, egyesek a környező házakban, mások a templomban kerestek menedéket. Később a sebesülteket is idehordták, ahol a káplánok a szétszaggatott oltárterítőkkel kötözték a sebesülteket. Gémes Mihály plébános a haldoklóknak adta fel a betegek kenetét. Eközben még arra is jutott ideje, hogy megakadályozza a párttitkár felakasztását, mert a támadástól, a sérültek látványától feldühödött emberek rajta akartak elégtétel venni.

 Az elsősegélyben részt vettek a helyi orvosok, de még az állatorvos és vöröskeresztes felesége is. Később, a sebesülteket teherautóval több menetben a kecskeméti és a kiskunfélegyházi kórházba szállították késő éjjelig.

 A falu elleni további támadások csak azért nem történtek, mert a hajózóállomány a Szolgálati szabályzatra hivatkozva megtagadta a népellenes parancsok végrehajtását.

Az elkövetők közül valójában senkit sem büntettek meg.

Gyurkó rövid ideig az MSZMP központi bizottságának tagja is. Parancsnoki posztjáról leszerelték, egy sertéshizlalda igazgatója lett, majd benzinkút vezetőként dolgozott 1979-ben bekövetkezett halálig.

A Legfelsőbb Bíróság Katonai Tanácsa 2000. szeptember 20-i ítélete szerint Török Béla Vince tartalékos alezredes és Korbély István nyugállományú őrnagy felbujtóként bűnös több emberen elkövetett emberöléssel megvalósuló emberiség elleni bűntettben. Három év fegyházra ítélték, de a büntetés közkegyelem folytán nem hajtható végre. Korbély két év fegyházbüntetést és lefokozást kapott három évre felfüggesztve.

Kép:MiG–17PF Szolnokon, a Magyar Repüléstörténeti Múzeumban. Wikipédia (Varga Attila munkája)

Források: Wikipédia; Magyarokanagyvilagban.hu; Kecskemeti-hirhatar.hu; Konfliktuskutato.hu

 

http://paprika.blogstar.hu/./pages/paprika/contents/blog/31295/pics/lead_800x600.jpg
Fősodor,Kupakői históriák,Tán történelem
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?