Ifjabb Horthy Miklós elrablása - a Mickey Mouse akció

Cabe

1944. október 15-ré komoly akciót terveztek a németek a budai várba. Olyan komolyat, hogy kivitelezésével Ott Skorzenyt, Hitler kedvenc kommandósát bízták meg.

Az akció fedőneve egy egyszerű félrehalláson alapult. A Kormányzó kisebb és immár egyetlen fiáról – tevékenysége miatt – már egy ideje aktát vezettek, az aktán a „Nicky” név szerepelt, ezt értette félre Otto Skorzeny egyik tisztje. Walt Disney rokonszenves egere pedig Németországban is közismert rajzfilmhős volt…

1944. október 11-én a szovjet csapatok már átkeltek a Tiszán, Szeged a kezükre került. Debrecen térségében a II. világháború második legnagyobb páncélosütközetét vívták (az első a kurszki csata volt) az előretörő oroszokkal a magyar és német alakulatok. Minden logikusan gondolkodó ember számára ekkor már világos volt, hogy Magyarország elveszítette a háborút. Nem volt más lehetőség, mint menteni a menthetőt.

Ifjabb Horthy Miklós már január elseje óta vezette a bizalmasan csak „kiugrási irodának” nevezett, névleg a külföldi magyarok hazatelepülésével és a háború utáni gazdasági lehetőségek és társadalmi változások vizsgálatával foglalkozó, kislétszámú intézményt. A valós feladata azonban a magyar németellenes körökkel, szövetséges erőkkel, de még a jugoszláv partizánhadsereggel való kapcsolatfelvétel, kapcsolattartás volt. Nem utolsósorban, a német megszállás után nehéz helyzetbe került zsidók kormányzói mentesítésével is foglalkoztak.

Ifjabb Horthy Miklós és az általa vezetett iroda működésének eredményességéről utólag megoszlanak a vélemények. Egyes források szerint sokat tettek az események jó irányba való előmozdításáért, mások úgy tartják, hogy tevékenységüknek nem sok látszatja volt, de az ifjabb Horthy szándékai tisztességét egyik fél sem vonja kétségbe.

Az 1945. október 15-ére tervezett, megkésett és túl korán lelepleződött kiugrási kísérlet terve nagyjából az volt, hogy a Kormányzó a délelőtt során bejelenti a koronatanácsban fegyverszüneti szándékát – nem említve, hogy Faragho Gábor vezérezredes már október 11-én, Moszkvában alá is írt egy előzetes fegyverszüneti egyezményt. Délben pedig Veesenmayerrel, a magyarországi teljhatalmú német megbízottal tárgyal a háború befejezéséről. A Kormányzó úriemberhez méltón igyekezett rendezni a dolgokat, szándéka volt megvárni, hogy teljhatalmú német biztos hivatalos forrásból is tudomást szerezzen a tervezett akcióról, utána viszont azonnal cselekedni. De a régivágású gentlemanok kora – sajnos – már lejárt.

Homokszem, mit homokszem, valóságos homokdomb került a gépezetbe. Egyfelől sok németbarát katona és politikus szabotálta a Kormányzó szándékát, másrészt a németek is túl hamar tudomást szereztek róla. És nem haboztak megtenni az ellenlépéseiket. Az egyik ezek közül az volt, hogy elrabolják a Kormányzó fiát, hogy az idős urat vele zsarolhassák, hogy az ő tetszésük szerint cselekedjen.

Otto Skorzeny, a rázós ügyek specialistája – ő szabadította ki Mussolinit gran sassoi fogságából – már egy ideje Budapesten tartózkodott, Hitler személyes megbízásából. Feladatához tartozott, hogy terveket dolgozzon ki Horthy Miklóshoz közelálló emberek elrablásáról és a Vár elfoglalásáról. Wilhelm Höttl SS-Sturmbanführer - aki a Birodalmi Biztonsági Főhivatalban a magyar ügyek felelőse volt – tudott arról, hogy a magyarok Tito marsallal is fel akarják venni a kapcsolatot. Erre alapozták az akciójukat, állították fel a csapdát.

Október 15-én vasárnap 10 órakor Horthy Miklós autóval érkezett a találkozó helyszínére. Egy vászonnal letakart gépjármű parkolt közvetlen az autója mögött, az épület bejáratánál pedig néhány honvédtiszt tartózkodott. Három testőrt vitt magával, akik lent maradtak a földszinten, ő maga pedig felment az első emeleti irodába. Itt megjelent a jugoszláv ügynök és még egy férfi, akik átadtak egy horvát nyelven írt dokumentumot. Horthy – mivel nem beszélt horvátul – Bornemisszát kérte meg, hogy fordítson neki.

Skorzeny szintén autóval érkezett, és motorhibát színlelve elég közel parkolt le Miklós autójához, hogy az esetleges hirtelen menekülését meggátolja. A leponyvázott gépjárművön mozgásra lett figyelmes, valamint további két, idegesen sétálgató honvédtisztre a parkban. 10 óra 10 perckor megjelent Winkelmann két felügyelője is, akik az épületbe szerettek volna bemenni. Tűzharc tört ki és a németek hamar legyűrték a magyar testőrök ellenállását

(Varga Imre Tibor – A Micki Maus hadművelet)

Másnap pedig már a Kormányzó is fogoly volt. Otto Skorzeny egységével elfoglalta a Várhegyet- Az őrzésével megbízott magyarok keményen ellenálltak ugyan, de kevesen voltak. A Vár a védelmére kijelölt erősítés nem érkezett meg időben.

Otto Skorzeny Budapesten, a budai királyi várban

Miután idősebb Horthy is a németek kezébe került, megjelent nála a németek bizalmát élvező Szálasi Ferenc és kérte, hogy nevezze ki miniszterelnökké.

Horthy a felkérésre így válaszolt:

Én itt fogoly vagyok, tehát semmiféle hivatalos működést nem fejthetek ki. Különben is Ön volna az utolsó, akinek a kinevezésére hajlandó lennék!

És ekkor jött az a bizonyos, már jó előre betervezett zsarolás…

A jelenlévő németek figyelmeztették, hogy fia a kezükben van, ha nem nevezi ki Szálasit, ha nem vonja vissza a kiugrási kísérlet során kiadott parancsait, úgy annak „könnyen baja eshet”. Mindenki tudta mit jelent ez. A kivégzését…

Horthy így emlékezett az eseményekre:

Szóltam, hogy hívják Veesenmayert, aki a fürdőszoba ajtaja előtt állt, és nyomban megerősítette, hogy fiam élete és szabadon bocsátása valóban az én aláírásomtól függ. Fel kellett tételeznem, hogy akár aláírom a szöveget, akár nem, mindenképpen azt fogják közölni majd a nyilvánossággal, hogy lemondtam és Szálasit kineveztem. Ezt a szándékot elárulta és bizonyítja a lapra előre rávezetett Horthy s. k. . Úgy láttam, hogy aláírásom megtagadásával már semmit sem segíthetek, viszont ha megadom az aláírást, talán megmenthetem Miklós fiamnak, most már egyetlen gyermekemnek az életét.

Azt mondtam tehát Veesenmayernek: – Látom, hogy ön az államcsínyhez a törvényesség látszatát keresi. Adhatja-e becsületszavát, hogy a fiam szabad lesz és hozzánk csatlakozhat, ha aláírom a papírost? – Igenis, Főméltóságod – felelte Veesenmayer –, a becsületszavamat adom rá. Erre kijelentettem előtte, hogy én sem le nem mondok, sem Szálasit miniszterelnökké ki nem nevezem, és hogy aláírásommal csakis a fiam életét akarom megmenteni. Géppisztolyok fenyegetése közben kizsarolt aláírásnak nem lehet és nincs is alkotmányjogi érvénye.

A Várból szőnyegbe csavarva elhurcolt Ifj. Horthy Miklós Bécsen keresztül a mauthauseni koncentrációs táborba került. Zárkája a krematórium fölött, a kínzókamrák mellett volt, így éjjel-nappal a megkínzottak ordítását hallhatta. Emellett - feltehetően a lelki terror fokozásaként - közölték vele, hogy kötél általi halálra ítélték. Később több magyar politikus, többek között Kállay Miklós egykori magyar miniszterelnök is a fogolytársa volt. A háború vége közeledtével, 1945 áprilisában előbb Dachauba, Innsbruckba, végül Niederdorfba szállították. 1945. május 4-én az amerikai csapatok kezére került és Capri szigetén töltött három hónapot őrizetben. Végül 1945 augusztusában Rómában szabadon bocsátották.

A háború után

Források: Wikipédia.hu; Rubicon.hu; Mult-kor.hu

A bevezető képen: Horthy István, ifj. Károlyi Gyula, Horthy Miklósné, Horthy Miklós, Horthy Paulette, ifj. Horthy Miklós.

 

http://paprika.blogstar.hu/./pages/paprika/contents/blog/30998/pics/lead_800x600.jpg
Fősodor,Kupakői históriák,Tán történelem
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?