Farkas Mihály bukása, avagy az áldozati Farkas

Cabe

A kommunista diktatúrák bűneiért felelős személyek, vagy mondjuk ki nyíltan: a bűnösök nem csak Magyarországon, de szerte a világon is „megúszták”. Alig akadt közülük, akiket felelősségre vontak tetteikért, olyan pedig még kevesebb, akit még a „saját” rendszere fennállása alatt fogtak perbe.

Ennek nyilván megvannak a történelmi okai, melyeket hosszan lehetne taglalni. A legvalószínűbb: az elvtársaknak semmilyen „mosószer” sem volt elég drága, hogy kimossák egymás szennyesét. Érthető, ha egy dominó eldől, döntheti az egész sort. Ha egyet is elítélnek közülük, ki lesz a következő? Valódi elszámoltatásra, felelősségre vonásra a rendszer – saját logikájából fakadóan – szinte teljesen alkalmatlan volt. Mondvacsinált okokkal, előre gyártott koncepciók alapján százak, ezrek kerülhettek börtönbe, de valódi bűnökért alig néhányan.

Farkas Mihály - az egykor nagyhatalmú honvédelmi miniszter, hadseregtábornok, a titkos Honvédelmi Bizottság tagja (még a Magyar Kommunista Párt Központi Vezetősége előtt is titkolták e bizottság létezését) – esete jól példázza ezt.

Hogy miért pont ő?

Azt csak a korabeli rendezők tudhatták… Rendezőknek azokat a hajdani potentátokat titulálom, akik a színfalak mögött eldöntötték, hogy kit mikor áldozzanak be, mert néhány „illusztris” személyiséget, mint tisztáldozatot a sakkban, oda kellett dobni az ügy érdekében.

Nem csak Farkas Mihályra, de fiára Farkas Vladimirra és Péter Gáborra is rájárt a rúd…

Mennyire? Azt jól példázza Farkas Mihály sorsa. Az ő felelősségre vonást már a diákság is követelte az 1956 október eleji napokban. Nem véletlenül… Ellene az egyik felhozott vád az volt, hogy 1949-ben Kádár János belügyminiszter mellett tevékeny szerepet vállalt Rajk László koncepciós perének lebonyolításában. Kádárt, mint tudjuk, soha senki sem vonta felelősségre. Farkas Mihályt viszont… 

1956. október 12. - A Legfőbb Ügyészség utasítására letartóztatják Farkas Mihályt

1956. október 13. - Sajtóközlemény tudósít arról, hogy „a szocialista törvényesség megsértése miatt” őrizetbe vették Farkas Mihályt.

1957. március 23. - Az LB Katonai Kollégiuma Farkas Mihályt jogerősen 6 évi börtönre ítéli; mivel a vádlott bűncselekményét az 1953. évi amnesztiatörvény megjelenése előtt követte el, büntetése a közkegyelem alá esik és feleződik.

1957. április 8. - A legfőbb ügyész törvényességi óvást emel Farkas Mihály ügyében

1957. április 20. - Az LB Népbírósági Tanácsa Farkas Mihályt „nyolc rendbeli, halálos ítéletet eredményező hamis vád” bűntette miatt 16 évi börtönbüntetésre ítéli; a büntetés a közkegyelem révén ez esetben is feleződik.

1957 április 25. - A Farkas Mihály elleni perben született ítéletről rövid közlemény jelenik meg a lapokban.

1960. április 1. - Az 1960: 10. tvr. Magyarország felszabadulásának 15. évfordulója alkalmából részleges politikai közkegyelmet hirdet. Hatálya alá esnek mindazok, akiket 1957. május 1-jénél nem későbbi cselekmény miatt 6 évet meg nem haladó börtönbüntetésre ítéltek; hátralévő büntetésüket 3 év próbaidőre felfüggesztik. Kegyelmet kapnak az 1952. december 31. előtt háborús vagy népellenes bűncselekményért életfogytiglanra ítéltek, ha már 10 évet letöltöttek.

Egyéni kegyelemmel szabadul Déry Tibor, Donáth Ferenc, Jánosi Ferenc, Kovács István vezérőrnagy, Váradi Gyula vezérőrnagy, Vásárhelyi Miklós, illetőleg Farkas Mihály, Farkas Vladimír, Péter Gábor (utóbbi valójában már 1959-ben szabadlábra került, akkor azonban nem jelent meg erről hivatalos közlemény).

(Forrás: magyarkronologia.terrorhaza.hu)

Ha átnézzük az ítéleteket, azok finoman fogalmazva is: enyhék. Nyolc rendbeli, halálos ítéletet eredményező hamis vádért – magyarra fordítva, nyolc gyilkosságért - 16 év, de a közkegyelem révén ez is rögtön feleződik… De ez a „feleződik”, az amnesztia és kegyelem kifejezés sűrűn előfordul a fenti idézetben.

Színjáték volt ez a javából, az áldozatok – teljesen mindegy kikre gondolunk, a kommunistákra, akiket koncepciós perek során ítéltek el, vagy olyanokra, akiknek semmi köze sem volt a párthoz, de ugyanúgy jártak – megcsúfolása. De Farkas Mihálynak még ez is túl sok volt bűnhődésből.

Szabadulása után lektorként dolgozhatott a Gondolat könyvkiadónál. Ellentétben azokkal a politikai elítéltekkel, akik hiába szabadultak, a bélyeg rajtuk maradt. Munkát, de gyakran még lakóhelyet is csak nehezen találtak - a régi ötvenhatosok tudnának mesélni erről…

Kommunista meggyőződését sosem rejtette véka alá – miért is kellet volna neki egy kommunista rendszerben? És haláláig ártatlannak vallotta magát…

Amely hamarosan utolérte. Régi elvtársai a központi bizottságban már nem kértek belőle. A megváltozott körülmények között már vállalhatatlan volt számukra.

Nehezen viselte a „lecsúszást”, hogy ő, aki nem is olyan rég még élet-halál ura volt, csak egy könyvkiadói dolgozó. Depresszió kínozta.

Önkezével vetett életének 1965. december 5-én.

Kép: 1948. Budapest, BNV, Farkas Mihály vezérezredes és Kádár János. (indafoto.hu)

(Megjegyzés: a kép címe lehetne, mondjuk: Bűntársak Elvtársak egymás között)

http://paprika.blogstar.hu/./pages/paprika/contents/blog/30865/pics/lead_800x600.jpg
Fősodor,Kupakői históriák,Tán történelem
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?