Szobrot Ferenc Jóskának?

Cabe

Finoman fogalmazva is ízléstelenség október 6-án, a nemzet gyásznapján, arról szavaztatni az embereket, hogy legyen-e szobra Magyarországon Ferenc Józsefnek.

Az ötlet kiötlője – feltételezem – roppant zseniálisnak érezte magát, hogy milyen remek provokációt agyalt ki. Szabadelvűnek, aki tréfás ötletekkel froclizza a buta polgárokat.

Nem akarok durva példákat felhozni, de erről a „zseniális” produkcióról óhatatlanul a két bolond esete jut eszembe, akik kimenőt kaptak a diliházból, hogy elmenjenek a kollégájuk temetésére.

- Na, milyen volt a temetés? – kérdezi a többi ápolt, mikor visszatérnek kedves és gondos ápolóik védőszárnyai alá.

- Az szép – feleli az egyikük – jó sokan is voltak a gyászolók. De mindegyik nagyon bunkó volt, csak mi kértük fel táncolni a gyászzenére az özvegyet!

A saját disznóóljába mindenki olyan szobrot állít, amilyet csak akar. A cocák ritkán szoktak az ilyesmi ellen tiltakozni. Amíg van moslék, felőlük olyan szobrot pakol be a gazda közéjük, amilyet csak akar.

Nem szokásom más dolgába beleugatni, ahhoz meg végképp semmi közöm, hogy a saját kertjében milyen szobrot állít fel kerti törpe helyett valamely polgártársam. Amilyet csak akar. De szobrot Magyarországon, közterületen, Ferenc Jóskának? Akkor talán a Kodály Köröndöt is vissza lehetne nevezni Hitler térre és az sok szép nevű Sztálin út meg Lenin út is újra viselhetné a régi nevét…

Biztos akadnak, akiknél kicsapja biztosítékot, hogy pont ezekre az urakra hivatkozok. A mérgelődőknek azért felhívnám a becses figyelmét arra a víg bosszú és megtorláshalmazra, melyet a jó király az 1848-49-es szabadságharc után produkált.

A cikkírót meg tiszteltetem. Megértem és elfogadom, hogy úgy érzi, neki semmi köze az aradi vértanúkhoz és a többi áldozathoz. De az érdekelne, miért véli úgy, hogy jó ötlet belerúgni más emberek gyászába.

Kár, hogy nem beszélhetünk személyesen. Kíváncsi vagyok hány másodperc alatt hoznám ki úgy a sodrából pár pikírt megjegyzéssel, mint ahogy ő tette sokakkal, a „viccével”.

Ferenc Jóska szobráról beszélni október hatodikán, az körülbelül olyan ízléses, mint akasztott ember házában előadást tartani a kenderkötelek szakítószilárdságáról.

Csak magát minősíti, aki ilyet tesz.

Kép: J. J. Reiner - Libényi merénylete Ferenc József ellen (részlet) - Wikipédia

http://paprika.blogstar.hu/./pages/paprika/contents/blog/30779/pics/lead_800x600.jpg
Fősodor,Replika,Szatíra
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?