A Lajtabánságtól a Leghűségesebb városig

Cabe

Az I. világháború és a trianoni békediktátum után több kérészéletű „állam” is létrejött Magyarország területén, legtöbbször azzal a nem titkolt céllal, hogy még ezt a részt is kiszakítsák az országból. De volt egy kivétel…

Egy olyan, mindössze egy hónapig létező államalakulat, mely éppen ellenkezőleg, azért született, hogy az ország ne csonkulhasson tovább.

An die Bewohner des Burgenlandes! Nyugatmagyarország lakosságához! A trianoni békeszerződés határozmányai keresztülvitelének értelmében, Nyugatmagyarország területe Ausztriának adandó át.

- szöveggel jelent meg a hirdetmény 1921.augusztus 1.-én, Nyugat-Magyarország városainak közterein.

A trianoni békeszerződés legérthetetlenebb része – a többit se könnyű magyarázni -, mindig is az volt, hogy Magyarország területéből Ausztriának is részesednie kell. Az még csak-csak érthető, hogy az antant magyar területekkel akarta honorálni vagy épp létrehozni a kisantant államait, de az osztrákok, hogy jöhettek ki nyertesen ebből a zavaros partiból, az enyhén szólva is érdekes. De ezen ma már kár merengeni, a döntés megszületett. A magyar állam ugyan több ízben is tiltakozott, megpróbáltak megegyezni a kérdésben az osztrák vezetéssel, de azok hajthatatlannak mutatkoztak.

Azonban ez sokaknak nem tetszett.

Ekkor kezdődött el egy önkéntesekből álló magyar felkelőcsoport szervezése. Az önkéntes alakulatokat Héjjas Iván, Prónay Pál és Ostenburg-Moravek Gyula vezette. Ők már a Tanácsköztársaság bukása után is működtek vörös terrorra válaszul a fehérterrort hirdető tiszti különítményekben.

A nyugat-magyarországi területek átadását a Nagykövetek Tanácsa augusztus 29-re tűzte ki. 1921. augusztus 28-án osztrák csendőrök lépték át a határt, hogy birtokba vegyék az Ausztriának ítélt területeket, de Ágfalvánál a Francia Kiss Mihály és Kaszala Károly vezette felkelők szembeszálltak az osztrákokkal.

Ezzel vette kezdetét a nyugat-magyarországi felkelés.

A Rongyos Gárda – ahogy a felkelőket hívták - alig másfél hónap alatt kiűzte a teljes Burgenland területéről az osztrák katonai erőket, majd 1921. október 4-én kikiáltották Lajtabánságot. Ez a csupán november 5-ig fennálló, soha senki által el nem ismert magyar államalakulat, ha a fennmaradásra nem is volt esélye, egy dologra azonban mindenképpen alkalmas volt. Az Ausztriának ítélt területek nem kerülhettek egy csapásra osztrák kézbe.

Lajtabánság központja Felsőőr lett, itt, a templom előtti téren jelentették be, hogy a terület független lett, és mint új állam nem ismeri el magára nézve kötelezőnek a trianoni diktátum passzusait. A bánság vezetője Prónay Pál lett.

Az antant felszólította a magyar kormányt, hogy vonja ki a területről a csapatait. A kormány nem engedelmeskedett a felszólításnak, de Lajtabánságot sem ismerte el hivatalosan önálló államnak.

A harcokban elért magyar sikereknek köszönhetősen az 1921. október 21. és 23. között megtartott nemzetközi konferencián a magyar küldöttek kiharcolhatták, hogy Sopron és a környékén fekvő nyolc falu szavazással dönthesse el, hogy melyik államhoz akar tartozni.

A többi - ahogy mondani szokták – már történelem. A népszavazáson a lakosság 65.8 százaléka a Magyarországhoz való tartozás mellett döntött.  Az országgyűlés A soproni népszavazás emlékének törvénybe iktatásáról szóló 1922. évi XXIX. törvényben a Civitas fidelissima, azaz a Leghűségesebb város címmel jutalmazta Sopront.

A bejegyzéshez tartozó képek: lajtabánsági felkelők, korabeli újság címlapja

http://paprika.blogstar.hu/./pages/paprika/contents/blog/30700/pics/lead_800x600.jpg
Fősodor,Kupakői históriák,Tán történelem
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?