Egy hőslelkű magyar asszony

Cabe

Nincs abban semmi rendkívüli, ha egy szerető gyermek köszöntőverset ír szeretett édesanyjának. De rögtön történelmi dokumentumnak számít, ha azt a verset II. Rákóczi Ferenc írja Zrínyi Ilonának, az ostromlott Munkács várában!

 

Ínség bilincseit kerülő magyarság:

Egy Munkács várába szorult az szabadság.

Kit egy Zrínyi-szívű tartott meg asszonyság-

Hol vagy s hálát nem adsz egész magyarság?

 Rákóczi Ferenc köszöntőverse Zrínyi Ilonához (1685. május 22.)

 De hogy is kezdődött ez az ostrom? És hogy kerültek oda?

1676 július 8.-án meghalt I. Rákóczi Ferenc. Özvegye, Zrínyi Ilona maradt két, még élő gyermekének – az 1672-ben született Juliannának és az 1676. március 27-én született Ferencnek - gyámja. Elsőszülött fiuk György 1667-ben született és még az évben meg is halt. Ez a gyámság azt jelentette, hogy bár férje végrendeletében a két gyermeket I. Lipót császár oltalmába ajánlotta, özvegye kezében maradt a hatalmas Rákóczi-vagyon és természetesen a birtokhoz tartozó várak is.

1682-ben Zrínyi Ilona újabb házasságot kötött, férjhez ment a nála jóval fiatalabb kuruckirályhoz, Thököly Imréhez. A munkácsi várban házasodtak össze. Az esküvő után Thököly felújítatta a várat, kijavították a falakat, megerősítették a sáncokat, bár nem sejthették, hogy erre később nagy szükség lesz…

Bécs 1683-as sikertelen ostroma után, az osztrák és egyéb, külföldi zsoldos hadak, valamint a velük szövetséges magyar csapatok ellentámadásba mentek át. Elkezdődött az a hadjárat, amely meghozta számunkra Buda 1686-os visszafoglalását a töröktől. A hadjáratot előszeretettel nevezték Magyarország felszabadításának a török rabiga alól. Mi, kései utódok - akiknek szintén szép praxisunk van „felszabadításból” – pontosan tudjuk mit jelent az ilyen hangzatos nevű művelet. Könyörtelen megszállást. Nem történt más, mint a százötven esztendős török uralmat egy másik, idegen hatalomé váltotta fel.

Jellemző a kor zavaros viszonyaira, hogy míg a későbbi híres kuruc tábornok, Bottyán János az osztrákok oldalán Buda visszavitelénél vitézkedett, addig II. Rákóczi Ferenc nevelőapja, Thököly Imre a törökök szövetségeseként tagadta meg, hogy Kara Musztafa nagyvezír parancsára részt vegyen Bécs ostromában. Az ostrom sikertelensége után megindult a császári hadak ellentámadása.

1685. októberében Thökölyt fogságba ejtette a váradi pasa. Fogságának hírére a felvidéki várak sorra adták meg magukat az előretörő császári hadaknak.

Zrínyi Ilona magára maradt két gyermekével a munkácsi várban. A vár alá már 1685. novemberében megérkeztek a felvonuló császári seregek. Az ostrommal azonban Caprara tábornagy 1686 áprilisában kénytelen volt felhagyni. A védők alig veszítettek embert, viszont a támadókat jelentős csapások érték. Bosszút a védtelen városon, Munkácson álltak, előírásszerűen kirabolták.

1687-ben Caprara tábornagy ismét ostrom alá vette a várat. Tán parancsba kapta, tán dühítette az előző ostrom sikertelensége, hogy egy asszonnyal szemben maradt alul. Abban, a női egyenjogúságot hírből sem ismerő világban ez nagy szégyen lehetett… Ezúttal 3000 emberrel vonult a vár ellen. Zrínyi Ilona visszautasította a megadásra való felszólítást, így megindult újra az ostrom. Több, mint egy esztendőn át tartott, de a védők vitézsége, a kiválóan parancsnokló hölgy bátorsága – gyermekeivel gyakran maga is megjelent a falakon –megtette hatását, ez volt az egyetlen vár Magyarországon, melyet az osztrákoknak nem sikerült elfoglalniuk. Lányáról Juliannáról feljegyezték, hogy maga is részt vett a sebesültek ápolásában. Az ellenség megtámogatására azonban új s újabb csapatok érkeztek a vár alá, míg végül Zrínyi Ilona kénytelen volt tárgyalásokba bocsátkozni az ellenséggel. 1688. január 15.-én írta alá az erről szóló nyilatkozatot és két nappal később, Antonio Caraffa vezetésével, a császári csapatok bevonultak a várba.

És mi lett a hős asszony sorsa, aki ennyi ideig védte a stratégiai szempontból roppant fontos erődítményt, a túlerővel szemben?

Azt a vár átadásakor sikerült elérnie, hogy a védők amnesztiát kapjanak, és a mérhetetlen Rákóczi-vagyon a gyermekek nevén maradjon. Őt magát és a gyerekeket Bécsbe vitték, itt viszont megsértve a megállapodást, Ferencet elszakították tőle. Míg Zrínyi Ilonát egy zárdában őrizték – szinte fogolyként, túszként –, ahol a lánya is nevelkedett, addig fiát egy jezsuita iskolába adták.

A zárdában maradt mindaddig, míg Thököly el nem fogta Heissler tábornagyot 1690-ben s ezután sikerült kicserélni feleségére a neves rabot. A csere 1692 esett meg, ekkor írta híres búcsúlevelét Ferencnek.

1699-ben Thökölyvel együtt ment török száműzetésbe, ahonnan már sohasem tért haza. Fiát többé nem láthatta.

Maradványait 1906. október 29.-én helyezték örök nyugalomra, fia, II. Rákóczi Ferenc maradványaival együtt a kassai Erzsébet-székesegyházban.

Kép: Madarász Viktor - Zrínyi Ilona a vizsgálóbíró előtt

 

http://paprika.blogstar.hu/./pages/paprika/contents/blog/28308/pics/lead_800x600.jpg
Fősodor,Kupakői históriák,Tán történelem
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?