A csíksomlyói búcsú eredete. Amit - állítólag - tisztázni kell…

Cabe

Mindegy miért, mindegy hogyan, csak üssünk rajta egyet! Mert az lényeg. Hogy bántsuk, hogy megalázzuk. Az nem számít, hogy mellesleg kinek, hány százezer, hány millió ember hitébe, vallási meggyőződésébe gázolunk, ha árthatunk közben az ellenfélnek. A másik politikai oldalnak.

Ennek a gondolkodásmódnak nagyszerű iskolapéldája a 444.hu megjelent írás, amely a csíksomlyói búcsú eredetének tisztázására szólít fel. Hivatkoznak Marosi György ügyvéd úr olvasói levelére, mely az uh.ro portálon jelent meg.

A cikk írója ismerteti az elméletet, miszerint a búcsúval egy 1567-ben megvívott csatáról emlékeznek meg. Majd az olvasó levél alapján, öt fontos megállapítást tesz, melyeket az alábbiakban betű szerint idézek (a betű félreütéssel együtt):

az egy dolog, hogy a "csatáról" semmilyen korabeli feljegyzés nincs;

az meg egy másik, hogy János Zsigmond csak 1569-ben tért át az unitárius hitre;

amelyről amúgy is csak 1568 után beszélhetünk vallásként,

és amelyil kifejezetten ellenzi a térítést, pláne az erőszakos térítést;

amit mi sem bizonyít jobban, hogy az unitárius vallás felbukkanásának hatására alkotta meg János Zsigmond a vallásszabadságról szóló rendeletét.

Ez eddig mind szép. És jó is. Bár én katolikus vagyok, nem várom el senkitől, hogy szintén az legyen. Bár vélhetően más a politikai meggyőződésem – van nekem olyan egyáltalán? -, mint cikk írójának, nem várom el, hogy velem értsen egyet.

Egyetlen dolgot sem várok el senkitől sem.

Még azt se, hogy esetleg utánanézzen mindenféle érdekes adatoknak, melyek – bizony, sajnálatos módon – léteznek. És egyetlen kereséssel elérhetők a Wikipédián.

Ha már a fentiekben idéztem, megteszem most is. Íme, a Wikipédia, a szabad enciklopédia vonatkozó cikkének egy részlete:

 A csíksomlyói búcsú története 1444-ig nyúlik vissza, amikor IV. Jenő pápa körlevélben buzdítja a híveket, hogy a ferences rend segítségére legyenek a templomépítésben. Az elvégzett munkáért cserébe búcsút engedélyezett. A levélben a pápa is megemlíti, hogy a hívek nagy sokasága szokott összejönni ájtatosságnak okából és gyakorta nem szűnik meg Máriát tisztelni. 

Úgy vélem, ilyenkor szokták azt kérdezni: kell ehhez még valamit hozzátenni? Legfeljebb annyit, hogy régebbi, mint amit közismert legenda állít.

Most nekiállhatnék filozofálni szakmáról, alaposságról, meg mindenféle érdekes dolgokról, de nem teszem. Mert minek nekem magyarázni, mikor bárki, akinek szeme van – és lát is vele -, láthatja mi az ábra.

Mindenféle politikai eszmefuttatásokba is merülhetnék, de mivel nem igazán érdekel a politika, ezt is kihagyom.

Az, hogy a vallással akad valakinek baja, szíve joga. Lehet azt is kritizálni. Akár fel is használhatja valaki, bár egyáltalán nem arra való, hogy pillanatnyi érdekek szolgálatába állítsák. De ez – sajnos - már sokszor megtörtént a múltban is, és – tartok tőle – még számtalanszor meg fog történni a jövőben is. Mindegy, a katolikus egyház bírja már kétezer éve és bírni fogja még egy jó darabig.

De mindegy, milyen egyházról, vallásról van szó. Lehet az zsidó, muszlim, keresztény, buddhista, Krisna-hitű, vagy kinek mi tetszik. Kár egy ilyen szép, nemes dolgot a napi politikai csatározásokba belerángatni, besározni.

Az meg, hogy melyik politikus vesz részt rajta és melyik hagyja ki – nos, ez az ő ügyük.

Végére csak egy megjegyzés: köszönöm a 444.hu cikkét. Ha nem találkozom vele, szinte biztos – amilyen lusta fickó vagyok -, hogy soha az életben nem nézek utána a csíksomlyói búcsú történetének.

A betű elütésről meg csak annyit: néha én is elvétem…

 

A bejegyzéshez tartozó kép: MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

További információk a búcsú történetével kapcsolatban (Köszönet Laczik Tibor úrnak!): A csíksomlyói pünkösdszombati búcsú története

http://paprika.blogstar.hu/./pages/paprika/contents/blog/27307/pics/lead_800x600.jpg
A világ rükvercben,Fősodor,Kupakői históriák,Replika
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?