Áldatlan állapotok a Szent László kórházban

Cabe

Ilyet se csináltam még… Nem saját „termést” teszek ki a blogra, hanem úgy mond: „hozott” anyagot. De úgy gondolom, lényeges, hogy az Édesanyának (igen, így nagybetűvel) a közismert közösségi oldalon közzétett bejegyzése minél több emberhez eljusson.

És csatlakozom a második posztjában leírtakhoz: ebben nincs semmi politika, mentes mindenféle pártszimpátiától egyszerűen csak az egészségről szól. A gyermekeink egészségéről. Arról, ami a legfontosabb.

 

Egyik poszt

Most épp az jár a fejemben, hogy millió köszönet azoknak az egészségügyi dolgozóknak, akik az ilyen gyalázatos körülmények ellenére is még mindig itt vannak Magyarországon, küzdenek, és képesek megőrizni az emberségüket, valamint a hitüket, hogy egyszer talán lesz ez jobb, ha nem is a mi időnkben, de talán majd dédunokáinknak... A nővérnek, aki sok sok órája talpon van, bár már beszélni is alig bír, de elmondta nekem, hogy 2 emeleten ügyel + a betegfelvételen, és éjjel, amikor a sokadik súlyosan kiszáradt picinek próbálta bekötni az infúziót, azért imádkozott, hogy a másodikon, tőlünk pár szobával odébb fekvő árva 2 éves kicsi (akit, senki nem látogat) ne halljon meg, mire felér hozzá, mivel gégemetszéses. A növérhívó fényei folyamatosan égnek, mintha karácsony lenne, mert az infúziós "tekerőből" 36 fttal olcsóbbat hoztak, de ez vagy ömlik a gyerekbe, vagy leáll, mivel nem lehet beállítani. Köszönet a tündéri doktornéninek, aki vizit közben, az 5. szoba után kiment és sírt.... majd pár perc múlva mosolyogva ment vissza a kicsikhez. Köszönet a főorvosasszonynak, aki szinte folyamatosan ügyel a sürgősségin, de már a ki tudja hanyadik órában, napban, reggelre üvöltve szídta a rendszert, hogy azonnal petíciót kell írni, "ezt így nem lehet, nem lehet", kiabálta. És sok sikert azoknak a gyermekorvosoknak/nővéreknek, akik az elmúlt hónapokban hagyták el a László kórház fertőző gyermekosztályát (Svájc, Németország, Ausztria)...

És végül egy dermesztő mondat szó szerint idézve egy nővértől: " Ha itt gyorsan nem történik valami, gyermekek fognak meghalni"... Vajon kit fog ez a pár sor érdekelni? Hányan jutnak el idáig az olvasásában? Nem szoktam ilyet kérni, de ha ezt elolvastad, írj kommentbe egy pontot... Nem lesztek sokan, és nem csak azért mert én, egy kis porszem írtam, hanem, mert addig még nem velük történik, sokaknak nem gond...

 Másik poszt

Még mielőtt bárki félreértené az általam leírtakat, ennek az egésznek nem az a lényege, hogy politizáljunk, hogy egymásnak ugorjunk, megteszik azt helyettünk mások. Itt a cél az, hogy az egészségügyi dolgozók méltó körülmények között végezhessék a munkájukat, megfelelő eszközökkel és időbeosztással, valamint természetesen méltó fizetéssel, és ennek eredményeképpen a betegek is méltó körülmények között kerüljenek ellátásra! Kortól, nemtől és politikai hovatartozástól függetlenül.

Ehhez úgyse tudok okosabbat hozzáfűzni...

Legfeljebb annyit mondhatok: Jobbulást a Betegnek. Valamennyi betegnek.

http://paprika.blogstar.hu/./pages/paprika/contents/blog/27142/pics/lead_800x600.jpg
Busongó,Fősodor,Kupakői históriák
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?