Arccal a zöldség felé

Cabe

Végre bebizonyosodott, hogy az Iszlám Állam egy igazi demokratikus intézmény, amelyben mélyen és feltétlenül tiszteletben tartják a nép a véleményét! A nevezett terroralakulat, ugyanis megszavaztatta tagjait, arról, hogy hol is kéne legközelebb lecsapniuk a hitetlen ebekre!

Ezzel végérvényesen bebizonyították, hogy a fejlett jogállamiság azon szintjére léptek, hogy az Európai Unió táncművészeti és alpakka betakarítási szakértőinek okvetlenül a napirendre kell tűzniük a legfontosabb kérdést: a hivatalos diplomácia kapcsolatok felvételét.

Így legalább hivatalosan, első kézből értesülhetnénk, hogy hol akarnak darabokra robbantani minket. Az ilyesmit pedig nem árt tudni, ugyanis ha valaki túl közel tartózkodik egy szögekkel és egyéb vasdarabokkal töltött repeszbombához, az túlnyomóan ártani tud az egészségének.

A demokrácia legújabb fényes győzelme bebizonyítja, hogy a legfőbb hatalom végül mindenütt a nép kezében van. Itt is, ott is, amott is… Nem is értem, hogy miért nem kötünk velük örök barátsági és megtámadási szerződést, mert mint kiderült, közös platformon állunk. A demokrácia szilárd talaján! Persze, mi csak addig, míg levegőbe nem repülünk…

Az tény, hogy kicsit kellemetlen, hogy pont minket akarnak felrobbantani (nyugi, Magyarország nincs benne az első háromban, úgy, mint Nagy-Britannia, az Egyesült Államok és Oroszország), de állítólag az ilyesmit idővel meg lehet szokni. És az eddigi tapasztalatokra alapozva, jobb is, ha hozzászokunk, már, feltéve, ha nem rendelkezünk szabadjeggyel valahova a Marsra. Mert ezek a derék, demokratikus fiúk csak nem akarnak letenni róla, hogy azokat az apróságokat elpusztítsák, amiket mi mindközönségesen úgy hívunk: nemzeti kultúra, európai civilizáció.

Bár igaz, hogy ilyen badarságokra valójában nincs is szükségünk, ezek mind csak a kényszeresen konzervatív álmodozók ideái, amik fölött már rég eljárt az idő vasfoga. Azt ugyan nem tudom, hogy egy fog, hogy tud járni, de nem kell nekem mindent tudni. Például azt sem, hogy a bánatba lehetséges az, hogy több milliárdnyi ember él a földön, akik kifejezetten nem kedvelik, ha fel találják robbantani őket és még sem tudnak eljárni pár tízezer agyament ellenében. Akiknek viszont kedvenc hobbija a sokat emlegetett robbantgatás…

Erre nincs pénz? Vagy a szándék és akarat hiányzik? Vagy a biztonságban, jól őrzött helyeken csücsülő vezetőknek mindegy, hogy mi történik az egyszerű pórnéppel? Jut is, marad is, mit számít, ha levegőbe repül néhány?

Ha jól emlékszem, pont ezeket a vezetőket választottuk – vagy nem választottuk, mint az EU minisztériumaiban üldögélőket - meg, azért, hogy biztosítsák a megfelelő körülményeket, ahhoz a bohókás játékhoz, amit mi mindközönségesen úgy hívunk: élet. És a világon mindenfelé kicsengetünk egy vagon pénzt – adó címén -, hogy nyugiban hódolhassunk ezen roppant káros szenvedélyünknek. Akkor… Akkor tán jogosan várható el, hogy töröljék már a történelemből ezeket a vicces bombagyárosokat. Mert a jó polgárok valahogy nem vevők a humorukra.

Annakidején, egész más dolgokkal kapcsolatban egy elmecsökkent ember ordítozta folyton: „Aus radiren!”. Most sok millió ember várja ugyanezt. Kiradírozni, eltüntetni a térképről, a földszínéről, az életből az Isisnek nevezett baromi hülye tréfát.

 

http://paprika.blogstar.hu/./pages/paprika/contents/blog/26086/pics/lead_800x600.jpg
A világ rükvercben,Fősodor,Replika,Szatíra
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?