Túl alacsony a nyugdíjkorhatár

Cabe

- Túl magas a nyugdíjkorhatár? – kérdé Müzli, Kupakő városának hivatalos falubolondja. – Egy frászt! Ezek meg vannak hülyülve! Túl alacsony!

- Miért mondod ezt? – kérdeztem vissza.

Szokott helyükön a parkban élveztük a tavaszi napot. A galambok meg a kenyérmorzsát, amivel Müzli - minden tilalom ellenére - rendszeren etette őket.

– Sok az a 65 év. Egy magyar férfinak jó esélye van, hogy meg se élje – folytattam. – Arról te is tudsz, hogy nem a legrózsásabbak nálunk az egészségügyi mutatók…

- Badarság! – legyintett Müzli. – Ne gyere nekem ezzel az elcsépelt dumával, ilyesmivel tele van az internet! A frankó igenis az lenne, ha felemelnék 110 évre a nyugdíjkorhatárt!

- Meg vagy te húzatva? Hát ki érné meg azt?

- Senki! Vagy legalábbis nagyon kevesen. De pont ez lenne benne a jó!

- Kinek? – hökkentem meg.

- Nem érted te a magasabb logikát – fogott magyarázatba a jó öreg. – Aki olyan élhetetlen, hogy nem tudott pár milliócskát összegyűjtögetni öreg napjaira, az meg sem érdemli, hogy gondoskodjanak róla. Gondoskodjon magáról az ebadta, ha nem tanulta meg már fiatalkorában, hogy mi a kötelessége!

- De neked is egész szép nyugdíjad van, már a nagy átlaghoz viszonyítva! – vitatkoztam vele.

- Persze! Mert eltolták! Nekem még javában kommunikációt kéne oktatnom egy főiskolán, esetleg vájárként kitermelnem a szenet! Hiszen még kilencven sem vagyok! Itt a tojáshéj a hátsómon!

- Te meg vagy húzatva!

- Mi az, hogy! Azért is lehetek a falu bolondja! Az ilyesmi nem megy ép elmével! Pedig itt ésszerűen kell gondolkodni! Az ésszerűség pedig azt mondatja: egyre kevesebb a fiatal és középkorú munkavállaló, akik eltarthatnák a rendszert. Ezért kell az öregek tovább dolgozniuk. Még most sem érted?

- Mi a bánatot?

- Hogy a rendszert kell eltartani! Nem az időseket, azok – és alkalmazóik - ugyanis életük során simán becsengettek annyit nyugdíjjárulék címén, hogy fényesen eléldegélhetnének belőle halálukig, ha azt okosan forgatták volna. De nem forgatták okosan. Elvégre egy hivatalnoknak nem az a dolga, hogy esze is legyen. Ő csak utasításokat hajt végre, szabályokat tart be. Minden ment is remekül. Csak épp nincs meg a pénz… Mert anno másra kellett! Át is csoportosították szépen! Ha odafent eltolnak valamit, azért a jobbágynak kell fizetnie! Oszt ennyi…

- Ezt a temérdek marhaságot honnan szeded?

- Tudod, már több, mint hatvan éve olvasok újságot. Eleinte a régi papírra nyomtatottat, manapság az internetet. Ha valaki ennyi ideig odafigyel, akkor a napnál is világosabban kiderül, hogy elcseszték, már az elején. Aztán jöttek sorra az új kormányok és új rendszerek, melyek mind csak szépen ráhúztak még egy sor téglát a hibás alapra. Már pedig, ha hibás alapra falat építenek, annak szokása, hogy egy idő után úgy bedől, mint a részeg Tohonya Lojzi az árokba!

- Rendben, eltolták. De mi lenne a megoldás?

- Te összetévesztesz valakivel! Bolond vagyok, nem próféta! Ezért csak azt tudom mondani: igenis emeljék fel a nyugdíjkorhatárt férfiak és nők esetében egyaránt száztíz évre! A kötelező szolgálati időt, amit le kell tölteni a nyugdíjhoz, azt meg 90 évre. Ezzel egy csapásra megoldhatnánk az nyugdíj problémát! Nem kéne senkinek sem fizetni. Vagy legfeljebb pár csodalénynek… Mert ahhoz csodalénynek kell lenni, hogy valaki ezeket a feltételeket teljesíteni tudja!

- De ez kinek lenne jó?

- A nyugdíjrendszernek! Úgyis csak az számít, nem az emberek. Azok az idők, szerencsére, már rég elmúltak! Még, hogy a legfőbb érték az ember! Ezt a baromságot… A legfőbb érték a gazdagság! Mindenki annyit ér amennyije van! – nyilatkoztatta ki legújabb lopott bölcsességét elégedetten hátradőlve a padon.

 

http://paprika.blogstar.hu/./pages/paprika/contents/blog/25995/pics/lead_800x600.jpg
Fősodor,Kupakői históriák,Szatíra
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?