Vigyázat, csalok!

Cabe

- Vigyázat, csalok! – volt a jelmondata gyerekkorom híres és kiváló bűvészének, Rodolfónak. Bár ő sosem csalt. Ha valaki befizetett az előadásaira, pontos azt kapta a pénzéért, amit várt. Remek bűvészmutatványokat, magas szinten előadva.

Ennyi a bevezető. És most álljunk neki a napi szörnyülködésnek…

Az átverős weblapokról.

Ezek fő ismérve nem csupán az, hogy palira vesznek, de még hülyének is néznek. Ez nem is lenne olyan nagy baj – bárki annak néz, aminek akar -, az viszont már kevésbé elviselhető, hogy első osztályú birkaként vezetik meg a járatlan felhasználót. Bárkit.

Az álhírek, kamudumák nagymesterei – felteszem valamelyes bevételért – elkalauzolnak minket arra a nagy, vidám virtuális rétre, ahol kedvünkre legelhetünk és bégethetünk.

Vegyünk egy iskolapéldát.

Írt vala a weblap szerzője egy meglehetősen közismert nyugtató hatású gyógyszerről, mely minden patikába kapható. Vény ellenében. Megemlítette a hatóanyagát (ez amúgy rajta van a nyugtatóhoz mellékelt tájékoztatón), szörnyülködött, hogy erre bizony rá lehet szokni (a figyelmeztetés is megtalálható a mellékelt tájékoztatón). Aztán jött egy hosszabb eszmefuttatás a felelőtlen orvosokról, akiket lekenyereztek a nagy, gonosz gyógyszergyárak, hogy minél több terméküket írják fel a védtelen páciensnek.

Ilyesmi nyilván megtörtént már egyszer-kétszer a világ megalapítása óta, de azt azért erősen kétlem, hogy a gaz doktor nénik csak azért várnának minket a rendelőkben, a kezüket dörzsölgetve, hogy minél jobban átvágjanak a palánkon.

De itt a megoldás! – hirdette a weblap és jött az eszmefuttatás az alternatív gyógymódokról.

Ilyesmi is létezhet… Már miért ne? Ha van gyógymód, nyilván akad annak alternatívája is. És miért ne lehetne az hatásosabb?

És nem fogta magát vissza a weblap alkotója, rögvest fel is világosított, hogy a kézrátétellel való nyugtatás sokkal hatásosabb és a csodadoktor áll rendelkezésre ekkor és ekkor.

Erről Tohonya Lojzi nevű cimborám jutott eszembe, aki százharmincnyolc kiló és ennek nagy része nem háj, hanem valódi izom.

- Ha valakire én ráteszem a kezem, az nem mer többet panaszkodni! – szokta mondogatni.

Nem állítom, hogy a hülyeség valamennyi vámszedője szélhámos, aki csak a pénzünkre hajt. Dehogy! Van, olyan marha, aki maga is hisz a sületlenségben, amit szajkóz. De ezek is pont annyira kártékonyak.

Mert addig nincs nagy hézag, amíg a náthámból akarnak kikúrálni (épp náthás vagyok), mert az úgyis elmúlik pár nap alatt magától is. A kopaszságomat máris sikerült kikezelniük, mert harminc évvel ezelőtti katonai szolgálatom óta nem vagyok kopasz.

A fennforgás akkor válik komollyá, ha mondjuk, egy jobb sorsa érdemes rákbetegnek olyan marhaságokat próbálnak bedumálni, hogy sokat fog lendíteni az állapotán, ha leballag a legközelebbi parkba és megölel egy fát. Mert attól majd árad belé a pozitív energia…

Ja, meg, ha átdobok a bal vállam fölött egy vetési varjút, akkor húsz perc múlva csenget a pénzes postás, kezében a húszmillió forintos csekkel.

Mert kérem, itt csak egyféle energia árad. A hülyeség határtalan energiája.

Dumálnak az önjelölt bölcsek, de a valóság az, hogy bizony még mindig a hagyományos orvoslás tudja a legjobb eredményeket felmutatni. Az antibiotikumokkal, röntgensugarakkal, kemoterápiával, meg többivel, amit oly lelkesen átkozni szoktak.

Megértem én, mikor valaki súlyos, netán halálos beteg, hogy tíz körömmel kap minden szalmaszál után…

De azért, néha, még ha fárasztó is, nem árt gondolkodni.

http://paprika.blogstar.hu/./pages/paprika/contents/blog/25678/pics/lead_800x600.jpg
Fősodor,Kupakői históriák,Szatíra
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?