Az európai szolidaritás

Cabe

- A szolidaritás hiánya, bizony az tesz be nekünk – kezdé beszédét Müzli, Kupakő okleveles falubolondja. – Meg az, mikor a bagoly elkezdi magyarázni a bagolynak, hogy bagoly.

Ez utóbbit nem értettem egészen kristálytisztán, rá is kérdeztem. Erre fogta magát és elmagyarázta:

- Tudod, olvasom az interneten a német sajtót. Ezerrel nyomják, hogy a kelet-európai országokból mennyire hiányzik a szolidaritás, hogy csak húzzuk ki az EU zsebéből a pénzt, de adni valamit, azt már nem. Például nem akarjuk fogadni a menekülteket, akik Frau Merkel invitált oly szívélyesen. Mi több, „rögtönítélő” bíróság elé állítjuk őket! Ahelyett, hogy európai módon, utólag toloncolnánk ki őket, mint Németország és Svédország! Vagy már a határon megszabadítanánk őket értekeik egy részétől, mint Dánia, vagy Svájc!

- És nem értik a hálatlanságunkat, - folytatta - hisz annyi támogatást kapunk az EU-tól, hogy attól koldulunk. Nem szűkmarkú kompenzációt a ledózerolt ipar, lerohant kereskedelem és a saját túltámogatott mezőgazdaságuk miatt. Mikor Berlin utcáin széles néptömegek tüntetnek, hogy a magyarországi német tulajdonú gyárakban is annyit fizessenek egy munkásnak, mint az ugyanabban a kézben lévő németországi gyárakban dolgozó munkásnak.

- Nem ittál egy kicsit többet a kelleténél, hogy ilyeneket vizionálsz? – érdeklődtem szívélyesen.

- De bizony iszom, mert nem tudom józanul elviselni, hogy a visegrádi országok odáig mennek, hogy sértik a német érdekeket! Pedig, mikor én még kissrác voltam, úgy hetvenegynéhány évvel ezelőtt, megtanulhattuk, hogy Deutschland, Deutschland über alles!

- Ne hasonlítsd össze az akkori világot, meg a mait! Az azért nem egészen ez a kurzus volt! – háborodtam fel.

- Nem? Pedig azt hittem. Akkor is jogunk volt befogni a pofánkat és engedelmeskedni. És mintha most is valami hasonló lenne az elvárás velünk szemben. Ja és persze a kézcsók. Az megilleti a gyarmattartóinkat. Elvégre hálásnak kell lennünk azért, hogy felvásárolhatjuk az ugyanúgy csomagolt, de lényegesen silányabb minőségű termékeiket, amiket külön erre a piacra szánnak! Természetesen drágábban, mint ők otthon az eredetit.

- Ezt meg honnan szeded?

- Látod ez a te bajod. Nem tájékozódsz a világban, de ha véletlenül meg is teszed, legalább rögtön elfelejted. Nemrégiben derült ki, hogy bizonyos, Nyugat-Európában és Kelet-Európában forgalmazott azonos nevű és csomagolású termékek összetétele nem ugyanaz. A keletieknek ez is jó! - felkiáltással vehetjük a silányabb cuccot. De legalább ugyanazon az áron, vagy drágábban. És ez így helyes. Nekünk nem is jár több. Alapjában véve nem is értem, hogy mi szükség van nálunk parlamentre és a nép által megválasztott kormányra. Hát nem lenne sokkal szebb, ha Brüsszelben kineveznének egy biztost a gyarmat igazgatására? És olcsóbb is lenne, mert az országból kitolt értékekért, a szinte ingyenes munkaerőért még ennyit se kéne fizetniük. Az lenne csak a jó világ, akkor lennénk csak igazán szabadok, ha életünk minden percében szolgálhatnánk az Uniót! Nekem speciel még gyakorlatom is van ebben. Már hosszasan szolgáltam egy másik uniót. A szovjetet.

- Ez speciel meg is látszik rajtad!

- És tudod mit nem értek meg még? Miből futja még egyáltalán tortára a visegrádi országok vezetőinek? 

http://paprika.blogstar.hu/./pages/paprika/contents/blog/25176/pics/lead_800x600.jpg
Fősodor,Kupakői históriák,Szatíra
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?