Kupakő alapítólevele

Cabe

A város alapítólevelét bárki megtekintheti a kupakői Nemzeti Múzeumban. A gondosan őrzött, légmentesen záró üvegtokban tárolt pergamenlap büszkén hirdeti az ország legrégibb városának 896-os megalapítását. Ezzel, mint legrégibb magyar nyelven írott nyelvemlék, maga mögé utasítja korban a tihanyi apátság alapítólevelét, melyet I. Endre király íratott 1055-ben. Arról csak képzelik, és tévesen hirdetik, hogy a legrégebbi magyar írásos nyelvemlék. Ráadásul annak mindössze a 31. sorát írták magyarul: „Feheruuaru rea meneh hodu utu rea”  (a Fehérvárra menő hadiútra).

A több mint egy évszázaddal korábbi kupakői okirat az elejétől a végéig magyarul íródott, ráadásul kifogástalan magyarsággal és csaknem a mai helyesírási szabályoknak megfelelően, nem afféle imbecilis gügyögéssel, mint a tihanyi oklevél rövidke félmondata. A fantasztikus, teljesen magyar szövegű irat értékét az természetesen még tovább emeli, hogy Árpád fejedelem írta, saját kezűleg, így egyben ez az egyetlen ránk maradt Árpád-házi, mi több, Árpádi kézírás. A pergamenlap alján szinte ragyognak a csodálatos betűk: „Árpád fejedelem s.k.”.

A magyar nyelvű okirat valódiságát természetesen meg lehet kérdőjelezni, ezt meg is tette már néhány, szőrős szívű történész, de ezek sohasem jártak Kupakőn és feltételezhetően a jövőben sem fognak.

Jobb is nekik, mert a helybéli lokálpatrióták feltehetően erősen kifogásolnák véleményüket. Még az sem lehetetlen, hogy saját érveik, az eredetiség megóvása érdekében megpróbálnának egy-két dolgot beleverni az értetlen „gyüttment” fejébe. Ezek között szerepelhetnének olyasmik, mint vasrúd, boxer, ólmosbot. Hogy ki az a „gyüttment”? Az ember vagy kupakői vagy gyüttment. Ha kupakői, természetesen nem vonja kétségbe e fontos dokumentum valódiságát, ha meg gyüttment, – és mindenki az, a római pápától egészen a szomszéd város, Turulhadháza utolsó utcaseprőjéig – akkor meg mit beszél bele?

Az okirat megfellebbezhetetlenül valódi. Akik kifogásolják az olyan apróságokat, mint a nyelvezete, helyesírása, azt, hogy pergamenre íródott, az nem csak, hogy nem igazi kupakői, még csak nem is igazi magyar ember. Kupakőn legalábbis ez az általános vélemény. A nyelvezete persze, hogy modern, Árpád felvilágosult, haladó fejedelme volt népének. Ezt igazolja azt is, hogy rengeteget haladt, például mikor a Vereckei szoroson átkelt, amiről még közismert festmény is akad valahol. Helyesírása csak természetes, hogy kis részletektől eltekintve csaknem tökéletes, elvégre a honfoglaló nagy, magyar vezér intelligens ember volt, nem holmi bumburnyák.  Az a néhány apró hiba, például az „adddományozom” szó túlzott ellátottsága „d” betűből csak a régies írásforma miatt tűnik szokatlannak, ezt bárki beláthatja. Már akinek vagyon esze a gondolkodásra és szeme a látásra.

Még a város nevét is maga Árpád adta, hiszen világosan ott olvasható az ősi dokumentum huszonhetedik sorában: „ha nnekig kupa kő, akor Ledjen nekig Kupakő” Ezt csak az egészen gyenge felfogásúak nem látják be, úgy, mint professzorok, akadémiai tagok, sőt akadémiai elnökök. De azok nem is Kupakő szülöttei. Gyüttmentektől meg mit várhat így tőlük az ember? Viszont kérdezzen csak meg bárkit az érdeklődő Kupakőn, még a bölcsőde feltűnően kiskorú, de már gügyögni tudó neveltjei közölhetik vele: „azokmánvalógyi”. Ezt általában szüleiktől tanulják, rögtön a bonyolult „mama” és „papa” szavak elsajátítása után.

Az okmány hitelességét igazolta a C-24–es teszt is. Mikor egy érdeklődő tudós mintát akart venni belőle a radiokarbonvizsgálathoz, egy helyi segéderő, akinek nem a szeme átlagon felüli méretű, de még csak alig múlt 24 esztendős Cilike segédkezett neki. A beható C-24-es vizsgálat eredményeként, a kimerült tudós pecsétes írásával biztosította az irat koráról a kupakői városházát, Cilikét pedig egy vastag arany karkötővel és arany nyaklánccal premizálta a tudományos kutatásban nyújtott felbecsülhetetlen segítségéért.

Az okmány tehát, mint tudományosan is hitelesített nyelvemlék igazolja: Kupakő a legelső magyar város.

 

 

http://paprika.blogstar.hu/./pages/paprika/contents/blog/23959/pics/lead_800x600.jpg
A világ rükvercben,Fősodor,Kupakői históriák,Szatíra
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?